A legnagyobb különbség a saját serdülőkorunk és a gyermekeink tízes évei között kétségtelenül a közösségi média. Hogyan segíthetünk tehát a körülöttünk lévő fiataloknak pozitív módon használni ezt a dolgot?
Nincsenek is olyan nagy különbségek, mint gondolnád
Ha a közösségi média világa félelmetesnek tűnik, érdemes visszagondolnod arra az időre, amikor te felnőttél.
Emlékszel, hogy mennyire szerettél a barátaiddal beszélgetni a buszon vagy a szünetekben? Vagy arra, amikor órákig csüngtél a család egyetlen telefonján (valószínűleg az előszobában), és próbáltál a lehető leghalkabban beszélni, hogy nehogy meghallják a titkaidat?
És mi helyzet azzal, amikor új ruhákat vásároltál, és órákig próbálgattad őket a szobádban a tükör előtt, különböző „arckifejezéseket” gyakorolva? És milyen fontos volt számodra, hogy amikor a barátaid meglátták az új ruháidat, azt gondolják, mennyire menők?
A lányok, függetlenül attól, hogy melyik generációhoz tartoznak, imádnak a barátnőikkel lenni, megosztani a titkaikat, divatról és szívügyekről beszélgetni.
A közösségi média egyik előnye, hogy még nagyobb teret ad a fiatalok számára a megosztásra, törődésre és összehasonlításra. Lehetővé teszi számukra, hogy azokra a dolgokra összpontosítsanak, amelyek mindig is fontosak voltak a fiatalok számára: a titkaikra, az imázsukra, a megjelenésükre és a bizonytalanságaikra. Nem is csoda tehát, hogy a tizenéves lányok bizonyultak a közösségi média legstabilabb felhasználóinak.
A közösségi média pozitív és negatív hatásai
Egyre több bizonyíték lát napvilágot a közösségimédia-használat előnyeivel és hátrányaival kapcsolatban. Egy Georgiai Egyetem által 2012-ben végzett kutatás kimutatta, hogy az emberek milliói, akik nap mint nap bejelentkeznek a közösségi oldalakra, e tevékenységük közben az önbizalmukat is növelik. Az érzés, hogy kapcsolatban vagy másokkal, és irányítani tudod, hogy mások hogyan lássanak téged, pozitív hatással lehet arra, hogy te hogyan látod önmagadat.
Egy Michigani Egyetem által 2013-ben végzett tanulmány ezzel szemben azt találta, hogy a nárcisztikus hajlamokkal rendelkező diákok azok, akik a leggyakrabban posztolnak, és arra használják a közösségi médiát, hogy tovább növeljék az egójukat, és irányítsák, hogy mások mit gondolnak róluk – ez veszélyes lehet a fiatal lányokra nézve.
Egy másik tanulmány szerint, amelyet az ausztrál Flinders Egyetem végzett, összefüggés van a tizenéves lányok által az interneten eltöltött idő, illetve az alacsony önbizalom és testképpel kapcsolatos elégedetlenség között (bár az ok-okozati összefüggés nem bizonyított). Több mint 1000 középiskolás lány megkérdezését követően a kutatók azt is megállapították, hogy a közösségi média gyakoribbá tette a megjelenésről szóló beszélgetéseket.
Bár a felmérésben résztvevő lányok 80%-a normál testsúlyú volt, majdnem fele arányban (46%) elégedetlenek voltak a méreteikkel. Ez arra utal, hogy sok fiatal számára a testképükkel kapcsolatos frusztrációik nem azzal állnak összefüggésben, hogy valóban túlsúlyosak, hanem inkább azzal, hogy nem tudják elérni azokat az irreális, hírességek által felállított „normákat”, amelyek valójában, nagyon távol állnak a normálistól.
A Stanfordi Egyetem kutatása összefüggést talált a túl sok képernyő előtt töltött idő és a közösségi média folyamatos követése, valamint a negatív érzések és tapasztalatok között. Azok a lányok, akik kiemelten aktívak voltak a közösségi médiában, szociálisan kevésbé tudtak helytállni, és nagyobb valószínűséggel voltak olyan barátaik, akik a szüleik szerint rossz hatással voltak rájuk.
A szülőknek tisztában kell lenniük a közösségi médiában rejlő pozitívumokkal és veszélyekkel egyaránt, és inkább reálisan kell megközelíteniük, mint félelemmel. Ez azt jelenti, hogy megfelelő kérdéseket teszünk fel, segítünk a gyermekeinknek eligazodni a közösségi hálók világában, és bízunk a megérzéseinkben, amikor úgy véljük, hogy a dolgok esetleg rossz irányba haladnak.
A digitáliseszköz-mentes idő jelentősége
A FOMO (Fear Of Missing Out), azaz a félelem attól, hogy lemaradunk valamiről, nagy gondot jelent a fiatalok számára. Egyesek szinte folyamatosan nézegetik a közösségi oldalakat, hogy biztosan lépést tudjanak tartani azzal, hogy éppen mi történik a baráti körükben.
Akármennyire is létfontosságúnak érzi a gyermeked a közösségi oldalakat, te ellenőrizheted – és érdemes is ellenőrizned –, hogy gyermeked hogyan használja a közösségi médiát, és felállíthatsz egy házirendet ezzel kapcsolatban. Győzd meg, hogy késő este már ne jelentkezzen be, vagy villanyoltás után már ne nyomkodja a telefonját, így lefekvés előtt „ki tud kapcsolni” és eleget tud aludni.
Próbáld megérteni, mekkora jelentősége van a technológiának a gyermeked életében, emlékeztesd azonban arra is, hogy milyen előnyei vannak, hogy olykor-olykor kikapcsolja ezeket az eszközöket. Javasold, hogy legyen olyan családi idő amikor SENKI nem használja a digitális eszközeit.
Ösztönözd a gyermekedet arra, hogy más tevékenységekkel is töltsön időt, keressen például hobbit, sportoljon, és személyesen találkozzon a barátaival. Ezek a dolgok emlékeztetni fogják, hogy az elégedettség, a jólét érzése, valamint a sikerélmény a közösségi médián kívüli világból is származhat, ez pedig erősíteni fogja az öntudatát és a saját belső értékeivel kapcsolatos magabiztosságot.
